Kappadókiát elhagyva tehát keletnek indultunk az Ercyes Dagi vulkán felé azzal a céllal, hogy minél magasabbra jussunk. Sajnos nem a legmegfelelőbb időpontban, korán indulva vágtunk neki a hegynek így nem is jutottunk csak kb 2700 m-ig és az idő is nagyon megromlott délutánra. A tájat mindenfelé szúrós, tüskés lábszárig érő cserjék borították. Sajnos az egyikbe bele is estem és rengeteg apró tüske tört bele. Ezt később majd a Tüz Gölü tóban fertőtlenítem:-). A vulkán nagyon könnyen mászható, sajnos nem volt több időnk a csúcs megostromlásával mert mennünk kellett tovább. A hegyet elhagyva elindultunk vissza nyugat felé. Először a már korábban említett Tüz Gölü tavat csodáltuk meg a naplementében. Egy sivár táj kellős közepén fekszik havas hegycsúcsokkal körbevéve. 7 óra után érkeztünk meg a tóhoz, ahol a biztonsági őr bácsi közölte, hogy fél óránk van megnézni a tavat és utána bezár. Nagyon érdekes volt, hogy a tó alját kemény sóréteg fedi. Este indultunk vissza Konya felé, hogy másnap reggel megnézzük Catalhöyük 9000 éves városát. Furcsa érzés volt elképzelni, ahogy a 9000 évvel ezelőtt élt emberek sárral tapasztják a falat és élik életüket. Felmerül az emberben, hogy vajon 9000 év múlva vajon minket is ugyanígy elfognak-e képzelni??? A város megtekintése után indultunk Bursa felé...
Catalhöyük 9000 éves városa
Napkelte Konyától nem messze
A tó sóval borított alja
Tüz Gölü sós tó naplementében
Háttérben az Ercyes Dagi 3912 m-es csúcsa
A vulkánon kb. 2500m-en
Reggelizőhelyünk az Ercyes Dagi lábánál